Friday, December 8, 2006

Aquarius
Morphosis pt.2
Remorph


Intro:

(MORPHOSIS!!!)

Its sad but Im loosing the edge...
Im freezing my emotions...
My shaking hands wont let me jump over the hedge,
Im freezing my emotions...

body:

I have wings, But I cannot fly,
I dont have to, but Im gonna die!
I havent feathers – I lost them,
-I need them, without it I equal nothing!-
Sorrow blew into my eyes,

They blur my sight,
I watching my naked wings,
And I realize – this is what angels sings!!!


I changed once...
But I have to again...
Im worst than I was...
I cannot stand this shame...
Im just an angel- nothing more...
I have just naked wings – have no reason live for!


Im turned into an evil,
Jumped from the cliffs
I felt like a seagul,
A downfall is the last thing what I miss
I tried to fly – Im dead now,
Im a fool, I know
Im injured by the Wolverines claw,
My stupidity- this is what that show!!!


I changed once...
But I have to again...
Im worst than I was...
I cannot stand this shame...
Im just an angel- nothing more...
I have just naked wings – have no reason live for!


Outro:

The last thing what I wanna say,
Im controled by my instinct – nothing to save.
I hope, I turn back to angel, soon,
And I dont burn at the noon.
I thought Im happy – that just a mysery,
I left for one preson the whole society...

Bye...
Goodbye


by erik putz; december of 2006

Saturday, December 2, 2006

Suffering from waking up

Suffering from waking up




I was dreaming that I had friends
Im alone – this is how it ends;
The only mistake what I did,
My heart were many time bleaded.


Words what they told me made me real pain,
No one can help me – Im restrain´;
These words are echoing in my head,
I cannot live like this - Im dead.


I was watching their dark shapes at the night,
and heard what they talking about, I left them polite.
They ignorating me... I feel just like a parasite,
I wont disturb them – I blend out in sight.


I dont know what happened...
I wanted be a good friend,
Just they trhrew me,
And dont accept the gift what I have send.


They all planing a trip with lot of fun,
They have no enough people, to join the sun.
They think about strangers, who they dont know,
I was just sitting there, and my mud were turning low.


No one said my name, no one wanted me to join,
The waking up smoter me like a spinning coin.
Its depressing, shatering
But now I know Im part of nothing.





Erik Putz

11-07-2006

Thursday, November 23, 2006

Micsoda szöveg, igaz-e?! Amikor először olvastam arra gondoltam: "Ez akár az én tollamból is származhatna!" Annyira vízöntő, hogy az szinte nem is igaz.
Ha megkérdezik, hogy mi az én mottóm, én általában ezt válaszolom:

"Soha nem akartam olyan klubhoz tartozni, amelyik elfogadott volna tagjának."

S azt hiszem, hogy ez méltón szemlélteti is a szöveget.
Vonatkoztassuk a szöveget egy picit az én lelki világomra, ami talán részben hatott is Erikre az írás alapján.

Az angyalok repülése - ebben pusztán két szó van, ami az én életemet körüljárja. Egyrészt az angyalokhoz való ragaszkodás, vagy nem is tudom minek nevezzem, másrészt pedig a szárnyak, repülés...
Gyakran elmerülök egy más világba, egy olyan világba menekülök, amelyben cseppet más értékek számítanak, az igaz ősi világba, ahol sárkányok szárnyainak suhanása rezzenti meg a faleveleket. Ahol számít, hogy az embernek milyen erényei vannak, s nyíltan küzdhet az igazságért, ha éppen úgy adódik.
Igaz, az én filozófiámmal nem szabadna ilyet mondanom, hiszen az egyetemes törvények szerint mindennek meg van az oka, okozata, de egy idő után ezt nehezen hiszi el az ember.
Bár ami igaz, az igaz, bízok! Amit soha el nem vehet tőlem senki, hiszen, mint tudjuk a remény hal meg utoljára, ami szintén egy nagyon szép mondás.
Szóval szárnyalok én is, akár az angyalok vagy éppen más szárnyalni képes lény és mikorra igazán érezném a felhők cirógatását, addigra "felébredek". A szárnyaim szertefoszlanak, s ami volt, elmúlt.
Megjelenik a kettős én, s tudom jól, hogy az egyik sem győzhet! A képzeletem ugyanis nem fogom feladni semmi pénzért, a realitásomon pedig dolgoznom kéne. Na de hogyan, ha teljesen össze vagy zavarodva?! És akkor mégiscsak kibújik az állat, megtörténik az átalakulás...
It's the morphosis! Mint ahogyan a Demon Hunter megy át Demonba, úgy bennem is elszabadul valami, akár csak a refrén.
Harcolok ellene, nem tudok, hisz hogyan is nyomhatná el vki a rejtett énjtét?! Freud is megmondta, lehet cicomázni aranymázzal, ösztönlények vagyunk, állatok, emlősök, akiknek vmi ok folytán megadatott az, ami egy aranyszemű fátyolkának nem...
Lenne szabad választásunk, de nem tudjuk mit jelent ez a szóösszetétel és csak szenvedünk.
Még pár utolsó kapaszkodó, de közelítesz a szakadék széléhez. Igen! Mindjárt vége! És, és!!...
Vérben uszó szemedik kitisztulnak, a tested elernyed, összegörnyedsz, s elveszted az eszméleted... A szakadék nem is létezett...

Sunday, November 19, 2006

itt az ideje hogy a leghiresebb szowegunket tegyem fel... mondjuk nem annyira hires... de mar elkezdtuk megzenesitteni... akkor teso kerlek magyarazd meg:

Morphosis
By Erik Putz

The angels flought,
(There arent fly now!)
I was one of them,
(Nobody is flying now!)
Bad words were thought,
(I sayed them all!)
My broken wings maded me man.
(Broken wings, this is your fall!)

I dropped my coat,
(Relased note)
Got away my sword,
(Im your lord)
My anger were load´,
(Kill them all!)
I kicked out the board,
(Angel lost!!!)

Refren:
Im changing,
(Im changing,)
Im dying,
(Im dying)
Im crying,
(Im smiling)
Im straving,
(Im aching!!)

The pain make grimase to my face,
(So frightening)
Damn pain. Paint fear on it,
(Your face is brighting)
Leave my soul alone,
(Devil inside you!)
I know its wrong!
(DEVIL INSIDE YOU!)

Refren:
Im changing,
(Im changing,)
Im dying,
(Im dying)
Im crying,
(Im smiling)
Im straving,
(Im aching!!)

(You Evil NOW!)
I saw my girl,
(Make her pulse low!)
My blood wirl,
(Let you free!)
I grabbed her hair,
(She crying, can you see?)
I smiled, and dropped her downstair´.

(RISE EVIL RISE!!!)
No, Im not evil,
(Smile to her eyes)
What I done?
(NO! DO NOT FINISH NOW!)
Im now ilegal- HELP...!!!
(DIE!!! DIE!!! DIE!!!)
Nooo....

Wednesday, November 15, 2006

Lighted Shadow

by Erik Putz


I remember all the nights,
In the past brighted with lighs,
When we walked on the streets,
Watched the moon silent sleeps.
Every wish what we made,
Came true that day.

All my wishes was you,
I CANT STOP THINK ABOUT YOU!

I have something to say,
So please don´t look away,
All your words are good to me,
I LOVE YOU - this you can see!


I remember all time spend,
When were sitting on the bench,
I was kissing you in the falling rain,
That moment cleard my brain.
Raindrops wet our hairs,
My soul went to upstairs -to heaven...


I have something to say,
So please don´t look away,
All your words are good to me,
I LOVE YOU - this you can see!


Now you away from here - I cannot wait,
The time I see you again- Its never to late.
My shaking hands need your touch,
Your skin like a silk- its never to much.
Your are my wings- you are my soul,
You keeping me up- you don´t let me fall...


I have something to say,
So please don´t look away,
All your words are good to me,
I LOVE YOU - this you can see!


I wanna thank you that you are here for me,
For my boat you are the sea,
Thank you...


(ez a szam Aquariusnak keszult, az elso pozitiv toltetu szamom, talan nemkell ellemzes... de leget irok...)



Holtpont


Egy csatara keszulok,
Erzem elesek, lassan kikeszulok,
Jovo sotet, jelen alomvilag,
Nincs boldogsag, nincs virag.

Ez az elet nekem ismeretlen,
A helyzet szamomra meg nem remenytelen.
Ket ember all mellette,
Felek de jobban feltem elotte.

A szivem szur, nem kapok levegot,
Kicsi esely, de remelem legyozom ot.
Ez olyan mint puszta kezzel sarkanyt olni,
Lehetetlen – igy ot csak a verem jeloli.

En vagyok az elso,
Lazadok, hiaba esik az eso,
Remlem lesznek meg utannam,
Es nem utkozik foldbe az allam.

Erosnek kell lenni annak aki engem legyoz,
Gyenge vagyok – es errol e vers meggyoz.
Napot latok a korona csucsan,
Oda vagyok, mert tudom szivem mit kivan.

Mas ember voltam, mas ember vagyok es mas leszek,
Erzem, lassan fajdalmasan elverzek.
Mikor a ver elfogy - ujra lessz,
Felek nem olyan mint volt – mas lessz.

Sose ertettem miert vagyok,
Eszem s megis koplalok.
Meg hosszu ut van elottem,
Felek hogy minden ertelmeset ellottem.

Mindig utat tortem magamnak,
Kuzdottem es ele alltam kalandnak.
Elnyomtak, eltiportak, leneztek,
De ok voltak akik nem ereztek.

Csupan par ember allt mellem,
Oket en fajdalmamtol mindig feltenem.
Ok segitenek elni, ok adnak fenyt a sotetben,
Talajt adnak, kezemet fogjak e eletben.

Rebel vagyok elismerem,
Tarsadalmat rombolom, szetverem.
Azert teszem hogy ujjat, jobbat epitsek,
De ne varjatok hogy mindent kiszepitsek.

Nem mindig a szep a jo,
Neha az eso kell – neha a ho.
A jo eltakarja a koszt,
Az eso elmossa a gonoszt.

Megszuntem, nem leszek tobbe,
Emlekem kisertsen benneteket orokke.
Majd ujra leszek- megkereslek titeket,
Igerem, sose felejtem szereteteket.



2006 januar 20.

/egy regmult ido emlekere/ (nick, jo otlet idetenni a werseinket...)

Tuesday, November 14, 2006

És ma már csak ilyen hangulatomban vagyok...

Síró gyermek


Síró gyermek, az anyját keresi,
nem találja, elveszett.
Bízik-bízik, hisz, keres,
nem talál, a remény elveszett...

Az új játékok sorra jönnek,
vigasztalhatatlan,
nem kellenek.
Számára egy szent, s ez a szentség
már elveszett...

Mint fénysugár a ködben,
oly gyors volt a távozás.
Beragyogta életét,
emléke csak tompa fény már...

Pislákoló emlékfoszlány,
mely néha-néha újra kigyúl.
S ekkor felébred a síró gyermek,
az álom végleg kihúnyt...

Bárhogy tagadja,
a hit benne él.
Túl szép volt, hogy elengedje,
inkább a pokol tüzén elég...

Esténként a síró gyermek,
ül, s kémleli az eget.
Kettős vágy él benne,
gyűlölet és szeretet,
vajon melyik nyer majd teret...

Gyűlölet, mert elhagyták,
anyja szerette, mégis elment.
Szeretet, mert felkarolták,
s a szeretet maga az élet...

Síró gyermek tovább zokog,
számára nincs megoldás.
Immáron mostoha vigyáz reá,
ám szíve örökre anyjáért dobog tovább...


Arkangyal


/Egy régi szerelem emlékére, ami nagyon nehezen múlott./